+ Betűméret növelés | + Betűméret csökkentés
Nyári út Erdélybe.
Buszos út, Erdély legszebb tájain helyi idegenvezetőkkel.
5 nap / 4 éjszaka
Július 2. - 6. -ig 38.500.- Ft
Az ár tartalmazza a
- utazás luxus turistabusszal,
- programot idegenvezetéssel,
- minden nap reggeli és vacsora
P r o g r a m
Pénteken indulás 6.00-kor Budapestről, a Déli pályaudvar Vérmező felé eső
oldalától, utazás rövid pihenőkkel Marosvásárhelyre, innen tovább Zeteváraljára a szállásunkra - vacsora.
Szombaton reggeli után felcsíki kirándulásra indulunk - csikrákosi templom,
Séta a Bogáti-szorosban, Csikszentdomonkos, Márton Áron szülőhááza.
Vasárnap Gyilkos-tó, Békás-szoros, Korond
Hétfőn a Gyimesekbe indulunk. ezeréves határ, Csíkszereda, Csíksomlyó
Kedden hazautazás a reggeli után, út közben a Tordai-hasadék megtekintése
Kattints a kis képre.
Marosvásárhely (románul Târgu Mureş – a II. világháború
utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint
Tîrgu-Mureş, németül Neumarkt, Neumarkt am Mieresch, latinul
Novum Forum Siculorum, Agropolis, Areopolis) municípium
Romániában, Maros megyében. A székelység fővárosa, művelődési,
ipari, kereskedelmi, közlekedési, oktatási és szellemi
központja. Az egykori Marosszék, Maros-Torda vármegye, majd a
Magyar Autonóm Tartomány, ma pedig Maros megye székhelye.
Lakosságát tekintve Románia tizenhatodik, Erdély hatodik
legnagyobb városa. A magyarok számát tekintve az első helyen
áll Romániában, megelőzve Kolozsvárt.
Ezen a vidéken már az őskorban is volt emberi település, ami a
Maros közelségének, illetve a dombokon kiterjedő hatalmas
cserfa- és bükkerdőknek köszönhető. Az első település, amelyet
ténylegesen a mai Marosvásárhely elődjének tekinthetünk, a 11.
században alakult ki. Az 1323-ból származó első írásos
említése Novum Forum Siculorumnak nevezi a várost. A 15.
század első felében Marosvásárhely még mezőváros volt és
Marosszéknek volt alárendelve. Viszont idővel mind önállóbb
lett, és egyre több kiváltságot kapott az uralkodóktól.
Az első birói kiváltságot Mátyás király ajándékozta a városnak
1470-ben, majd ezt 1482-ben egy vásáros kiváltság is követte.
Báthory István fejedelemtől Izabella királynéig még számos
kiváltságot kapott, míg végül megkapta a szabad mezővárosi
rangot. 1601-ben a 15 éves háború nyomán a császári zsoldosok
Basta György vezetésével felégették várost. A város felégetése
után megnőtt az igény egy falakkal körülvett vár építésére,
ezért ennek az építésének neki is kezdtek, ekkor kapta meg
Marosvásárhely a szabad királyi város rangot. A városi élet
csak a 18. század során kezdett kibontakozni, de igazi
lendületet a 19. század végén, illetve a 20. század elején
Bernády György polgármesteri mandátuma alatt vett.
A legmagasabb nyilvántartott népesség 164 445 lakos volt
(1992),aminek 51,4%-át magyarok tették ki. Az 1992-es
népszámlálás után népesség száma csökken (1992–2002 között
több mint 14 404 fővel) és a 2002 népszámlálási adatok szerint
a magyarság kisebbségbe került. Ennek okai részben a
demográfiai hanyatlás felgyorsulása (születésszám visszaesése,
elöregedés), a magyarok nagy számban való kivándorlása (a
rohamos gazdasági fejlődés során a jelenség gyakorlatilag
megszűnt), illetve a tehetősebb réteg a Marosvásárhely
melletti lakóparkokba, illetve a környező településekre való
kiköltözés (szuburbanizáció).
Marosvásárhely fő látványosságai közé tartozik a
belváros Rózsák-tere a számtalan barokk, szecessziós
épületekkel, mint a Keresztelő Szent János-templom, Barátok
templomának híres tornya, a Közigazgatási Palota vagy a
Kultúrpalota. A 17. századi hangulat megteremtője 4 bástyás
vár, amely délnyugati részén kiemelkedik a Vártemplom tornya.
A megyei jogú város számtalan egyéb látnivalója között
nemzetközi viszonylatban is különleges műemlékek, templomok,
barokk, klasszicista, neoreneszánsz, eklektikus és szecessziós
stílusú középületek és lakóházak, múzeumok és galériák,
valamint a köztéri szobrok és emlékművek sokasága található.
Vissza a lap tetejére
