|
Felső-Ausztria 11 981,92 km?-es területével és 1,4 millió fős lakosságával Ausztria 4. legnagyobb tartománya. Németország, Csehország, Alsó-Ausztria, Salzburg és Stájerország határolja.
Nagytájak
Felső-Ausztriát 3 nagy természeti tájegységre lehet felosztani. Északtól dél felé haladva fedezhető fel ez a 3 részre tagolódás.
A Mühlviertel a Dunától északra terül el, de egyes szakaszai a folyótól délre is megtalálhatóak.
A Mühlviertel a bohémiai masszívum gránit- és gneiszplatójához tartozik.
A Dunától délre terül el az Alpenvorland (Oberösterreichische Alpenvorland). Ez a táj többnyire dombos, néhány helyen sík.
A területen intenzív erdő- és legeltető gazdálkodás folyik.
A tartomány déli részén az Alpokkal találkozunk.
Az Alpoknak ezen csoportja a Salzach és az Enns folyók között terül el (Salzburger-Oberösterreichischen Alpen).
Történelem
A középkorban Felső-Ausztria nagy része a Stájeroszági Hercegséghez tartozott.
Az első utalás Felső-Ausztriára egy 1264-es oklevélben jelent meg,
amikor II. Ottokár a vitatott régiót felosztotta az Enns folyó fölött. Hivatalosan "Österreich ob der Enns" volt a neve, innen ered az Óperencia szó. 1490-ben a régió hercegségi rangot kapott, de ezt 1564-ben elvették a Habsburgoktól. 1918-ban az Oberösterreich név még használatos volt, ezt később Adolf Hitler megváltoztatta. 1945 után a tartomány visszakapta a korábbi nevét.
Olaszország (hivatalosan az Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennin-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát.
Az olaszok saját országukat lo Stivale-nak (magyarul a Csizma), il Bel Paese-nak (magyarul a Szépország) vagy la Penisola-nak (magyarul a Félsziget) hívják.
Olaszország számos jól ismert, befolyásos európai kultúra otthona volt, például az etruszkoké, a görögöké és a rómaiaké. Fővárosa, Róma, történelmi világváros, mint az ókori Róma és a katolikus egyház bölcsője. Több mint 3000 éven keresztül az ország népvándorlásokat és inváziókat szenvedett el a középkorban a germánok, kelták, frankok, szaracénok és normannok által. Itália egyesítése 1870 előtt több hercegségből (Firenze, Milánó, Pisa stb.) és köztársaságból (például Velence, Genova, Amalfi) állt, ezen városállamok részvételével háborúk pusztítottak. Az olasz monarchia és a két világháború alatt az állam rengeteg konfliktuson esett át, mielőtt megalakult a mai létező Olasz Köztársaság.
Olaszország a Földközi-tenger középső medencéjébe nyúló, csizma alakú félszigeten, az Appennin-félszigeten, két nagy szigeten, Szicílián és Szardínián terül el, valamint sok kisebb sziget tartozik hozzá. A Földközi-tenger különböző beltengerei és peremtengerei veszik körül: az Adriai-tenger (keletről), a Tirrén-tenger (nyugatról), a Jón-tenger (délről) és a Ligur-tenger (észak-nyugatról).
Az ország északi határvonalát az Alpok vonulatai adják. Északon Franciaországgal, Svájccal, Ausztriával és Szlovéniával határos. Olaszország területén enklávéként fekszik a Vatikán pápai állam és San Marino, a világ legrégibb köztársasága.
San Michele al Tagliamento önkormányzat Veneto régióban, az Adriai-tenger partján, Lignano és Caorle között.
Területe: 112,2 km?.
Az önkormányzat részei:
* Bibione, az olaszországi üdülőhely Veneto régióban, az Adriai-tenger partján fekszik. Velencétől 60 km-re keletre helyezkedik el. Caorle és Lignano között helyezkedik el. Jelentősebb nevezetessége nincsen, a város helyén ugyanis kezdetben píneaerdő volt, csak a világítótorony és a templom a jellegzetesség.
1956-ban alapították meg a várost, Bibione kezdetben csak a mai Bibione Spiaggiaból állt. Az 1980-as évek közepétől kezdett a város a mai arcára hasonlítani. Ebben az időben épült a Lido del Sole városrész, Pineda is ekkor épült ki, itt van a jachtkikötő. A város Velence közelsége, 6-8 km-es homokospartja miatt, és Bibione Therme nevű gyógyfürdője mindig is kedvelt célpont volt és lesz a nyaralóknak. Keleti határában van a Tagliamento torkolata. Érintette a kelet-európai országok rendszerváltása, azóta sok nyaraló érkezik a nyaralóhelyre Közép-Kelet Európából is: magyarok, csehek, lengyelek, szlovákok utaznak ide nagyszámban. Mióta Románia is az Unió tagja, látványosan megnőtt a román turisták száma is. Azonban a németek és osztrákok utaznak ide a külföldiek közül a legtöbben.
* további kisebb frakciói (frazione): Bevazzana, Cesarolo, Malafesta, Marinella, Pozzi, Pradis, Prati Nuovi, San Filippo,
San Giorgio al Tagliamento,
San Mauretto, San Mauro, Terzo Bacino, Villanova della Cartera.
Vissza a lap tetejére
|
